Előző írásunkban a szilárdtüzelés alapjaival foglalkoztunk. Lefektettük, hogy jó minőségű tüzelőanyag felhasználásával, és a tüzeléstechnikai jellemzők automatizált kezelésével, hatékony kazán kialakítással egy állandó és kiváló hatásfok tartható fenn.
Most vágjunk bele a lényegbe. A kényelem, komfort és gazdaságosság kérdéseibe...
A kardinális kérdés mindig az szokott lenni, hogy megéri-e?
Természetesen minden relatív, hiszen függ a különféle energiák és
energia hordozók beszerzési árától is. De lássuk mire számíthatunk....
A kiindulási alap legyen egy mai átlagos hőszigetelésű kb. 100m2 családi ház és gázfűtés alacsony hőmérsékletű felület fűtéssel kombinálva.
Természetesen kialakításól, beépített anyagoktól, és még számtalan egyéb dologtól függ, de nagyságrendjében 8kW körüli méretezési téli hőszükséglettel lehet számolni. Ez energiában hozzávetőlegesen 16000 kWh/év-et jelent, ehhez jön még a melegvíz készítés, ami éves szinten 4000 kWh, összesen az épületbe beviendő energia mennyisége 20.000kWh/év-re becsülhető. Ettől eltérések természetesen lehetnek, melyet konkrét és korrekt hőtechnikai számítással és méretezéssel lehet meghatározni, a becslés az esetek nagy részében nem eredményez kielégítő választ.
Ez a kérdéses energia mennyiség alap esetben megtermelhető gázkazánnal. A földgáz átlagos fűtőértéke hazánkban a Főgáz meghatározása szerint 34,68 MJ/m3. Egy mai előírásoknak megfelelő kondenzációs és egyébként alacsony hőmérsékletű fűtéshez ideális kazán esetén, mivel felső fűtőértéken tüzelünk és alsóért fizetünk, tudunk a már köznapivá vált 108%-os hatásfokkal számolni, melyben a rossz hatásfokú HMV termelés is benne van. A fenti értékekkel ez éves szinten 1922m3 földgázt jelent, ami a jelenlegi Főgáz árszabás szerint lakossági felhasználók esetén bruttó 124,2Ft/m3 egységárat jelent, ami összesen a 11674Ft-os alapdíjjal együtt 250 386 Ft éves költség.
Ugyanez egy jó minőségű hőszivattyús rendszerrel a következők szerint alakul. Levegő-víz hőszivattyú esetén az éves szezonális hatásfok 3,5 körül mozog, míg ugyanez talajszondás esetén 4,5. Ez az éves energia igényt figyelembe véve 5714kWh-t és 4444kWh-t jelent. Mindenképpen egy kedvezményes tarifát ajánlok, én személy szerint H-tarifát, ami jelenleg az ELMŰ-ÉMÁSZ elszámolási területen bruttó 23,18Ft/kWh. Ez éves költségben 132 450 Ft és 103 012 Ft.
Szilárd tüzelés esetén pedig a következő.... Tüzifa esetén átlagosan 2700kWh/m3 fajlagos fűtőértékkel lehet számolni, természetesen függ a fa fajtájától és a minőségétől, ez éves szinten 8,1m3 tüzelőt jelent. Pellet esetén pedig átlagosan 5,1kWh/kg fűtőértékkel számolhatunk, ami évente 4309kg felhasználást jelent, természetesen ez is függ az alapanyagtól. A fenti mennyiségek beszerzési forrástól függő árakon érhetőek el, de nagyságrendjében Budapest és környékén az előbbi esetben éves 172 376 Ft, az utóbbi esetben (pelletexpert.hu) 267 158 Ft.
Nem szépítem, a fentiekből látható, hogy ma Magyarországon még mindig a hőszivattyús technika éri meg a legjobban, én is személy szerint ezt szoktam ajánlani. A szilárd tüzelés és a gáz gyakorlatilag egyenlő szinten mozog, talán a faelgázosító technika valamelyest olcsóbb, de ne feledjük, hogy sok minden múlik a tüzifán is, és hamar felzárkózhatunk.
Akkor mégis miért kezdtünk bele szilárd tüzelésű kazánok importjába? Hiszem, hogy hosszútávon a környezettudatosság is hasonlóan fontos érv lesz egy beruházás során, mint más egyéb. Hiszem, hogy a kereslet növekedésével a tüzelőanyag beszállítók árversenyének hatására az árak maguktól is mérséklődnek.
Rendben ez érthető és igaz például egy hőszivattyús rendszerre is, akkor mégis kinek éri meg egy ilyen rendszer? Mindenkinek, aki a fentieknél olcsóbban tud tüzelőanyagot beszerezni. Azon felhasználóknak, ahol a fűtési rendszer hőmérséklete meghaladja a hőszivattyús hőmérséklet határokat. Ahol valaki gázfüggetlen fűtési megoldást keres. A szigetüzemű gázrendszerek (PB) kiváltására.
Milyen esetben van még létjogosultsága ezen rendszereknek? Kimondottan magas hőmérsékletű felhasználás, technológia esetén, ugyanis a kondenzációs kazánok maximális előremenő hőmérséklete 90°C, de alapvetően jóval alacsonyabb hőmérsékletre vannak optimalizálva és üzemszerűen méretezve. Azon helyszíneken ahol földgáz sem, és elegendő teljesítményben villamos energia sem áll rendelkezésre. Egyéb, például hőszivattyús rendszerek kiegészítő csúcskazánjaként kiváló választás lehet.
Ha a fentiek kapcsán még nem vettem el senki kedvét faelgázosító vagy pellet kazán vásárlásától, akkor még néhány szó a komfortról.
A pelletkazánok jellemzően a legkomfortosabb megoldások közül valók. A tisztításuk üzemszerűen megoldott, csupán az évenkénti nagytakarítást kell megtenni. A kis hamutartalmú tüzelőanyag miatt jellemzően csak a pellet napi tartály töltéséről kell gondoskodni, ami nagyobb tároló alkalmazása vagy vákuumos rendszerű pellet tárolók esetén akár évi egyszeri töltésre is redukálódhat. Ezen kazánok általában korszerű, intelligens szabályozóval vannak szerelve, és a kazán működtetésén túl képesek több fűtési kör szabályozására is.
A faelgázosító kazánok esetén már más a helyzet, természetesen a tüzelésről nekünk kell gondoskodni, épp úgy, mint a tisztításról. Mi az Effecta faelgázosító kazánjait az automata tisztító egységgel kínáljuk, így a tűztér tisztítását és a hamu kiöntését leszámítva, csak évenkénti karbantartásra van szükség. Tekintve, hogy ezen kazánok égési ideje 6-8, esetenként akár 10 óra is lehet, valamint hogy ez a legkisebb 25kW-os egységünk esetében a fenti épület példáján napi egyszeri begyújtással és megfelelő pufferkapacitással, folyamatosan ellátható az épület fűtése, a puffer kapacitást ráadásul a felületfűtés alacsony hőmérsékletű közege optimálisan ki is tudja használni. Aki pedig a komfort mellett biztonságra is törekszik, a faelgázosító kazánok pellet égővel is szerelhetőek, melyek a kazán névleges teljesítményének 50%-án képesek üzemelni beavatkozás nélkül.
Remélem még mindig szimpatikus ez a környezetkímélő, és a jövőben sok lehetőséget nyújtó fűtési mód.
Amennyiben a válasz igen, készséggel állunk rendelkezésére, elérhetőségeinken bátran kereshet minket.
www.hemanufaktura.com
facebook.com/hemanufaktura
2017. január 3., kedd
2016. december 29., csütörtök
A modern szilárdtüzelésről.....
Talán kezdem is az elején, miért született ez az írás?!
Sajnos rögös pályafutásom során többször is tapasztaltam az épületgépész tervezői társadalom, és vele párhuzamosan a kivitelezői és beruházói csoportok, kategorikus ellenállását a nem "hagyományos" (értsd gáz) hőtermelők alkalmazásával kapcsolatban. Ebben a pár sorban a szilárd tüzelés, és azon belül a faelgázosító és pellet kazánok kerülnek látómezőbe.
Lehet, hogy én vagyok nagyravágyó, vagy csak fiatal, de sajnos a felület fűtések elterjedése is még gyerekcipőben van, pedig egy kifejezetten komfortos megoldás és nem csak padlófűtést jelenthet. Valami hasonlót látok minden megújulónak számító energia termelés kapcsán. Sajnos személyes tapasztalatom is azt bizonyítja, hogy sokszor sületlenségekkel indokolják egy-egy rendszer életképtelenségét, pedig csupán egy kis tanulással, érdeklődéssel, segítség kéréssel könnyen kezelhető megoldások is születhetnek, fatüzelés vagy éppen hőszivattyús hőenergia előállítás kapcsán.
De térjünk is vissza a témánkhoz. Szilárd tüzelés? Hol, miért, kinek? Egy egyszerű válaszom van: mint minden hőtermelési megoldásnak, ennek is meg van a maga létjogosultsága, és optimális alkalmazási lehetősége. Ezt bizonyítja számos európai ország, ahol még ma is előszeretettel alkalmazzák. Remélem ezen rövidke írás végére a szilárd tüzelést és a faelgázosítást is helyén tudjuk kezelni.
Manapság, így a tél kezdetén, ismét felbuggyant a környezetszennyezés és úgy egyébként a szilárd tüzelés mindenféle káros hatása, valós- és álmérésekkel sok mindent bizonyítanak, de egy tény: még mindig népszerű fűtési módszer.
Ezen a ponton szakadjunk el a PET palackok kiváló fűtőértékétől, és inkább csapjunk bele, és próbáljunk meg néhány szakmai gondolatot is átbeszélni.
Noh, kezdjük az elején, az alapvető vitánál. A fatüzelés megújuló vagy sem? Nézőpont kérdése. Ha a bolygónk CO2 egyenletét vesszük alapul, akkor igen, hiszen minden elégetett kilogrammnyi fából felszabaduló CO2 annyi, mint amennyit a növény élete során megkötött és anyagába beépített, ehhez csekély károsanyag kibocsátás párosul az égetés során, így mindenképpen környezetkímélő megoldás. Ez tény. Ám ehhez sajnos nincs elég nagy hagyománya az energia erdők és úgy egyáltalán a gyorsan növő fák telepítésének, ez pedig egy élethelyzet, reméljük változik és az erdészetek is jobban kezelik ezt a piacot is. Egyszóval saját véleményem szerint, igen a fatüzelés megújuló energia termelésnek számít.
A következő környezetvédelmi aggály a korom termelés kérdése. Igen, mint minden oxidációs folyamattal járó energia termelés ez is füstgázt állít elő. A füstgáz (és nem a füst) rengeteg az égés során felszabaduló anyagot és az égés során átalakuló végterméket tartalmaz, ideális esetben legnagyobb százalékban vízgőz és CO2 alkotja. A köznapi nyelvben elő füst (főleg a sűrű fekete) a koromképződés egy jellegzetes formája. Kis mennyiségben előfordulhat minden füstgázban, de nagyobb mennyiségű megjelenése tűzeléstechnikai problémát sejtet.
Egy másik hatalmas negatívumként szokásosan felhozott indok a rendszer komfort nélkülisége. Szerencsére manapság már ez sem így van. Egy jól méretezett rendszer esetén komoly hőtároló kapacitás építhető be, így a tűz táplálások gyakorisága jelentősen lecsökkenthető. De itt is van lehetőség a gyakorlatilag minimális felügyeletet igénylő rendszerek kialakítására, melyek tipikusan a pellet kazánok. Később ezekről is lesz szó.
Szóval aki eddig kitartott és végig olvasta a fentieket, talán gazdagodhat némi műszaki információval a következőkben a témával kapcsolatban.
Bárki bármilyen szilárdtüzeléssel foglalkozó gyártót megkérdez, hogy mi a hatásfokot érintő legjellemzőbb hiba vagy panasz előfordulás oka, egyöntetűen három dolgot emelnek ki: tüzelőanyag, tüzelőanyag, és tüzelőanyag. ;-)
Sajnos igen. A magas koromtartalmú égésnek, a korróziós károknak, és a rossz hatásfoknak is általában a tüzelőanyag rossz minősége, első sorban a magas nedvességtartalom az oka, másodsorban a nem megfelelő tüzelés.
A frissen vágott fának (időjárástól függően) hozzávetőlegesen 50%-os a nedvesség tartalma, ez kezdetben 30% körüli értékre csökken (szintén időjárástól függően). Helyes és legalább egy nyári tárolás alatt pedig 15-20% ideálisnak mondható nedvesség tartalom áll be. Nyilvánvaló, hogy egy 40% nedvesség tartalmú fa esetén a 20%-hoz viszonyított többlet nedvességet is a tüzelés során kell elpárologtatnunk, mely nagyságrendjében legalább 20% energia vesztést eredményez. A szárított és a frissen vágott fa egységnyi hasznosítható energia mennyisége között hozzávetőlegesen kétszeres különbség várható. Ezzel párhuzamosan a nedves fa hozzájárul a tüzelőberendezés és a kémény elkátrányosodásához is, valamint rosszul kezelt kazán estén a fent már említett és sokak által jogosan utált kormos füstképződéshez, vagy akár kondenzes égéshez, ami szintén kéménykárosodáshoz vezethet. Ezen jelenségek a korróziós hatások mellet igen veszélyesek, hiszen a nagy mennyiségű lerakódás hamar (főleg elhanyagolt kémény esetén) kéményduguláshoz és füstmérgezéshez vezethet, valamint ilyen lerakodott kéményben nagy energiával történő égetés hatására könnyen kátrány égés alakulhat ki, ami egy igen veszélyes kémény meghibásodás és komoly következményi is lehetnek.
Ezen rossz tulajdonságokat a késztermékként kapható pellettel át lehet hidalni, de itt sem szabad elfelejtkezni a helyes tárolásról, mely segít a tüzelőanyag oly nehezen kialakított jó tulajdonságainak megőrzésében.
Egy másik fontos tüzeléstechnikai kérdés a megfelelő levegőellátás. Itt merül fel a lambda szonda és lambda szabályozás fogalma.
Bizonyára sokaknak, ha más nem az autókból, ismerős az elnevezés. Nem véletlen, mindkét rendszer azonos feladatokat lát el, mégpedig az optimális levegőellátás megvalósítását. A lambda a görög λ jelölésből származik, az épületgépészetben és azon belül a tüzeléstechnikában ez az úgynevezett légfelesleg tényező jele. Ez a szám semmi mást nem határoz meg, csak az ideális égéshez szükséges és a tényleges levegőmennyiség hányadosát. Tekintve, hogy az ideális állapotot elég nehéz hétköznapi körülmények között elérni (befolyásolja a tüzelőanyag minősége, halmazállapota, formája, az égéstér és a levegőhozzávezetés kialakítása, és még számtalan egyéb paraméter), így ez a szám minden esetben egytől nagyobb érték, a fentiek értelmében egy vagy annál kisebb érték esetén az égés tökéletlen lesz.
Miért fontos ez? Azért mert elégtelen levegő (illetve oxigén) ellátás esetén az égésünk hatásfoka nem lesz megfelelő és könnyen akár káros vagy veszélyes melléktermékek kialakulásához vezethet a folyamat. Rendben, akkor adjunk több levegőt.... az ötlet jó, ám a többlet levegő többlet energiát igényel, hiszen az égés során az égési levegőt is melegítenünk kell, plusz ez feleslegesen távozik a kéményben, ezzel együtt a hőcsere folyamatokat is negatív irányba befolyásolja, tehát ez veszteség, így hatásfok csökkenés is.
Akkor mi a megoldás? A gyártók által kikísérletezett optimális légfelesleg értéket tartjuk az égés folyamán. Ez nem egyszerű feladat, hiszen nem egy állandó minőségű tüzelőanyagról beszélünk, mint például a gáz vagy motorbenzin esetén, sőt még ezt befolyásolja a szilárd halmazállapotból eredő formai egyediség is. A megoldás a lambda szonda.
Mint a neve is mutatja feladata a légfelesleg tényező beállítása a mindenkori égéshez. Hát de hogyan mérjük a légfelesleget? Közvetlenül sehogy, közvetve viszont a füstgáz oxigén tartalmából következtetünk az égés hatásfokára. A metódus rettenetesen egyszerű, ha a füstgáz nem tartalmaz oxigént, akkor az égés tökéletlen, de a legjobb esetben is határon van. Teendő, többlet levegőt beengedni, míg egy optimális oxigén arányt el nem érünk. Magas oxigéntartalom esetén természetesen fordítva. A szabályozás alapjelét a gyártók a fentiek szerint kikísérletezett eredményeik alapján határozzák meg.
Címszavakban ennyit a fontosabb alapokról, most jöjjön egy kis marketing....
Az általunk forgalmazott svéd Effecta kazánok minden fenti problémára megoldást tudnak nyújtani. A gyártó több, mint 30 éves múltra tekint vissza a szilárd tüzelés területén és a legtapasztaltabb skandináv gyártónak mondható. A faelgázosító kazánjaiknak jelenlegi típusa a 2. verzióját éli, míg pelletkazánjaiké a 3.-at, ami úgy gondolom mindenképpen a megbízhatóság és az innováció jele.
A termékpalettában valamennyi készüléket lambda szabályozással szállítjuk. Ez a pellet kazánoknál táplevegő szabályozást jelent. A faelgázosító kazánoknál pedig egy egyedi osztott levegőellátási szabályozást.
A faelgázosító kazánok primer előkeveréses és szekunder utókeveréses levegőellátással rendelkeznek, a szabályozás alapvetően ezek arányát változtatja, úgy hogy a felszabaduló fagázokat az utókeveréses kamrában igyekszik a legjobb hatásfokkal a jellegzetesen faelgázosítós felülről lefelé történően égetni.
A pellet kazán esetén a táplevegő szabályozás az égőben történik, hasonlóan a gáztechnikában használt blokkégőkhöz.
És hogy milyen hatásfokkal? Mindkét kazántípus esetén 91%-os hatásfok érhető el, természetesen megfelelő minőségű tüzelőanyag esetén.
És ez mennyire bonyolítja a felhasználó életét? Semennyire, ugyanis a kazán minden belső szabályozást, és a külső fűtéstechnikai feladatok nagy részét ellátja az Effecta saját fejlesztésű e-burn rendszere.
A következőkben a komfort és a gazdaságosság kérdéseit fogjuk boncolgatni....
A második rész
Sajnos rögös pályafutásom során többször is tapasztaltam az épületgépész tervezői társadalom, és vele párhuzamosan a kivitelezői és beruházói csoportok, kategorikus ellenállását a nem "hagyományos" (értsd gáz) hőtermelők alkalmazásával kapcsolatban. Ebben a pár sorban a szilárd tüzelés, és azon belül a faelgázosító és pellet kazánok kerülnek látómezőbe.
Lehet, hogy én vagyok nagyravágyó, vagy csak fiatal, de sajnos a felület fűtések elterjedése is még gyerekcipőben van, pedig egy kifejezetten komfortos megoldás és nem csak padlófűtést jelenthet. Valami hasonlót látok minden megújulónak számító energia termelés kapcsán. Sajnos személyes tapasztalatom is azt bizonyítja, hogy sokszor sületlenségekkel indokolják egy-egy rendszer életképtelenségét, pedig csupán egy kis tanulással, érdeklődéssel, segítség kéréssel könnyen kezelhető megoldások is születhetnek, fatüzelés vagy éppen hőszivattyús hőenergia előállítás kapcsán.
De térjünk is vissza a témánkhoz. Szilárd tüzelés? Hol, miért, kinek? Egy egyszerű válaszom van: mint minden hőtermelési megoldásnak, ennek is meg van a maga létjogosultsága, és optimális alkalmazási lehetősége. Ezt bizonyítja számos európai ország, ahol még ma is előszeretettel alkalmazzák. Remélem ezen rövidke írás végére a szilárd tüzelést és a faelgázosítást is helyén tudjuk kezelni.
Manapság, így a tél kezdetén, ismét felbuggyant a környezetszennyezés és úgy egyébként a szilárd tüzelés mindenféle káros hatása, valós- és álmérésekkel sok mindent bizonyítanak, de egy tény: még mindig népszerű fűtési módszer.
Ezen a ponton szakadjunk el a PET palackok kiváló fűtőértékétől, és inkább csapjunk bele, és próbáljunk meg néhány szakmai gondolatot is átbeszélni.
Noh, kezdjük az elején, az alapvető vitánál. A fatüzelés megújuló vagy sem? Nézőpont kérdése. Ha a bolygónk CO2 egyenletét vesszük alapul, akkor igen, hiszen minden elégetett kilogrammnyi fából felszabaduló CO2 annyi, mint amennyit a növény élete során megkötött és anyagába beépített, ehhez csekély károsanyag kibocsátás párosul az égetés során, így mindenképpen környezetkímélő megoldás. Ez tény. Ám ehhez sajnos nincs elég nagy hagyománya az energia erdők és úgy egyáltalán a gyorsan növő fák telepítésének, ez pedig egy élethelyzet, reméljük változik és az erdészetek is jobban kezelik ezt a piacot is. Egyszóval saját véleményem szerint, igen a fatüzelés megújuló energia termelésnek számít.
A következő környezetvédelmi aggály a korom termelés kérdése. Igen, mint minden oxidációs folyamattal járó energia termelés ez is füstgázt állít elő. A füstgáz (és nem a füst) rengeteg az égés során felszabaduló anyagot és az égés során átalakuló végterméket tartalmaz, ideális esetben legnagyobb százalékban vízgőz és CO2 alkotja. A köznapi nyelvben elő füst (főleg a sűrű fekete) a koromképződés egy jellegzetes formája. Kis mennyiségben előfordulhat minden füstgázban, de nagyobb mennyiségű megjelenése tűzeléstechnikai problémát sejtet.
Egy másik hatalmas negatívumként szokásosan felhozott indok a rendszer komfort nélkülisége. Szerencsére manapság már ez sem így van. Egy jól méretezett rendszer esetén komoly hőtároló kapacitás építhető be, így a tűz táplálások gyakorisága jelentősen lecsökkenthető. De itt is van lehetőség a gyakorlatilag minimális felügyeletet igénylő rendszerek kialakítására, melyek tipikusan a pellet kazánok. Később ezekről is lesz szó.
Szóval aki eddig kitartott és végig olvasta a fentieket, talán gazdagodhat némi műszaki információval a következőkben a témával kapcsolatban.
Bárki bármilyen szilárdtüzeléssel foglalkozó gyártót megkérdez, hogy mi a hatásfokot érintő legjellemzőbb hiba vagy panasz előfordulás oka, egyöntetűen három dolgot emelnek ki: tüzelőanyag, tüzelőanyag, és tüzelőanyag. ;-)
Sajnos igen. A magas koromtartalmú égésnek, a korróziós károknak, és a rossz hatásfoknak is általában a tüzelőanyag rossz minősége, első sorban a magas nedvességtartalom az oka, másodsorban a nem megfelelő tüzelés.
A frissen vágott fának (időjárástól függően) hozzávetőlegesen 50%-os a nedvesség tartalma, ez kezdetben 30% körüli értékre csökken (szintén időjárástól függően). Helyes és legalább egy nyári tárolás alatt pedig 15-20% ideálisnak mondható nedvesség tartalom áll be. Nyilvánvaló, hogy egy 40% nedvesség tartalmú fa esetén a 20%-hoz viszonyított többlet nedvességet is a tüzelés során kell elpárologtatnunk, mely nagyságrendjében legalább 20% energia vesztést eredményez. A szárított és a frissen vágott fa egységnyi hasznosítható energia mennyisége között hozzávetőlegesen kétszeres különbség várható. Ezzel párhuzamosan a nedves fa hozzájárul a tüzelőberendezés és a kémény elkátrányosodásához is, valamint rosszul kezelt kazán estén a fent már említett és sokak által jogosan utált kormos füstképződéshez, vagy akár kondenzes égéshez, ami szintén kéménykárosodáshoz vezethet. Ezen jelenségek a korróziós hatások mellet igen veszélyesek, hiszen a nagy mennyiségű lerakódás hamar (főleg elhanyagolt kémény esetén) kéményduguláshoz és füstmérgezéshez vezethet, valamint ilyen lerakodott kéményben nagy energiával történő égetés hatására könnyen kátrány égés alakulhat ki, ami egy igen veszélyes kémény meghibásodás és komoly következményi is lehetnek.
Ezen rossz tulajdonságokat a késztermékként kapható pellettel át lehet hidalni, de itt sem szabad elfelejtkezni a helyes tárolásról, mely segít a tüzelőanyag oly nehezen kialakított jó tulajdonságainak megőrzésében.
Egy másik fontos tüzeléstechnikai kérdés a megfelelő levegőellátás. Itt merül fel a lambda szonda és lambda szabályozás fogalma.
Miért fontos ez? Azért mert elégtelen levegő (illetve oxigén) ellátás esetén az égésünk hatásfoka nem lesz megfelelő és könnyen akár káros vagy veszélyes melléktermékek kialakulásához vezethet a folyamat. Rendben, akkor adjunk több levegőt.... az ötlet jó, ám a többlet levegő többlet energiát igényel, hiszen az égés során az égési levegőt is melegítenünk kell, plusz ez feleslegesen távozik a kéményben, ezzel együtt a hőcsere folyamatokat is negatív irányba befolyásolja, tehát ez veszteség, így hatásfok csökkenés is.
Akkor mi a megoldás? A gyártók által kikísérletezett optimális légfelesleg értéket tartjuk az égés folyamán. Ez nem egyszerű feladat, hiszen nem egy állandó minőségű tüzelőanyagról beszélünk, mint például a gáz vagy motorbenzin esetén, sőt még ezt befolyásolja a szilárd halmazállapotból eredő formai egyediség is. A megoldás a lambda szonda.
Mint a neve is mutatja feladata a légfelesleg tényező beállítása a mindenkori égéshez. Hát de hogyan mérjük a légfelesleget? Közvetlenül sehogy, közvetve viszont a füstgáz oxigén tartalmából következtetünk az égés hatásfokára. A metódus rettenetesen egyszerű, ha a füstgáz nem tartalmaz oxigént, akkor az égés tökéletlen, de a legjobb esetben is határon van. Teendő, többlet levegőt beengedni, míg egy optimális oxigén arányt el nem érünk. Magas oxigéntartalom esetén természetesen fordítva. A szabályozás alapjelét a gyártók a fentiek szerint kikísérletezett eredményeik alapján határozzák meg.
Címszavakban ennyit a fontosabb alapokról, most jöjjön egy kis marketing....
Az általunk forgalmazott svéd Effecta kazánok minden fenti problémára megoldást tudnak nyújtani. A gyártó több, mint 30 éves múltra tekint vissza a szilárd tüzelés területén és a legtapasztaltabb skandináv gyártónak mondható. A faelgázosító kazánjaiknak jelenlegi típusa a 2. verzióját éli, míg pelletkazánjaiké a 3.-at, ami úgy gondolom mindenképpen a megbízhatóság és az innováció jele.
A termékpalettában valamennyi készüléket lambda szabályozással szállítjuk. Ez a pellet kazánoknál táplevegő szabályozást jelent. A faelgázosító kazánoknál pedig egy egyedi osztott levegőellátási szabályozást.
A faelgázosító kazánok primer előkeveréses és szekunder utókeveréses levegőellátással rendelkeznek, a szabályozás alapvetően ezek arányát változtatja, úgy hogy a felszabaduló fagázokat az utókeveréses kamrában igyekszik a legjobb hatásfokkal a jellegzetesen faelgázosítós felülről lefelé történően égetni.
A pellet kazán esetén a táplevegő szabályozás az égőben történik, hasonlóan a gáztechnikában használt blokkégőkhöz.
És hogy milyen hatásfokkal? Mindkét kazántípus esetén 91%-os hatásfok érhető el, természetesen megfelelő minőségű tüzelőanyag esetén.
És ez mennyire bonyolítja a felhasználó életét? Semennyire, ugyanis a kazán minden belső szabályozást, és a külső fűtéstechnikai feladatok nagy részét ellátja az Effecta saját fejlesztésű e-burn rendszere.
A következőkben a komfort és a gazdaságosság kérdéseit fogjuk boncolgatni....
A második rész
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)